Fagyöngy a népi gyógyászatban

Már a Krisztus előtti időkben, a fagyöngyre nemcsak úgy tekintettek mint mágikus varázsnövényre, hanem mint általános gyógyszerre. Felhasználták szívelégtelenség, szédülés, epilepsziás rohamok esetén, de orvosolták vele a terméketlenséget, hisztériát, depressziót, lázat és a bélférges fertőzéseket is.

A természetgyógyászatban ma is alkalmazzák ezt a gyógynövényt, elsősorban magas vérnyomásra, vérkeringési zavarokra, szív- és keringési problémákra.

A házipatikában szintén bevált szer a „boszorkánynövény”, immunerősítésre, az anyagcsere serkentésére és a szervezet általános felerősítésre.

A ragadós-nyálkás, gömböcske formájú gyümölcsök decemberben kezdenek beérni, a sűrűn szétágazó fagyöngybokrokon. Úgy néznek ki, mint apró fehér gyöngyök, kis mennyiségben mérgező anyagokat tartalmaznak, melyek a rákterápiában játszanak enyhe kiegészitő szerepet.

A növényből legegyszerűbb teát készíteni, hideg-áztatás formájában – a legjobb egész éjszaka állni hagyni, ez a módszer érvényes a többi nyálkatartalmú gyógynövényre is. Mielőtt meginnánk, a teát csak fel kell melegíteni, felfőzni nem szabad. Ha szeretnénk az ízét feljavítani, vagy a hatását még kiegészíteni, egyéb gyógynövényeket is adhatunk hozzá, mint például a nyugtató citromfüvet, az élénkítő rozmaringot, vagy a szíverősítő galagonyát.

„Ez egy kicsit körülményes, mert az említett növényeket csak melegités előtt kell a fagyöngy teához keverni, és tíz percet állni hagyni”, mondja a szakember. „Van még egy másik lehetőség is, az apróra vágott fagyöngyből és magas százalékú alkoholból tinktúrát készíteni. Ebből a tinktúrából pedig pipettával kell pár cseppet csepegtetni az előre elkészített citromfű, vagy rozmaring teába.”

Megosztás:

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé.